|
|
Évfordulók
165 éve született és 90 éve hunyt el Alexander Graham Bell Skócia, Edinburgh, 1847. március 3. - Kanada, Baddeck, Új-Skócia, 1922. augusztus 2. Skóciában született. Felsőfokú tanulmányokat az edinburgh-i és a londoni egyetemen folytatott. Apja, Alexander Melville Bell (1819-1905) kidolgozott egy fonetikai rendszert, ami „visible speech" ('látható beszéd') néven Alexander Graham Bell révén vált világszerte ismertté. A „visible speech" a süketek hangzóbeszédre tanításának kitűnő eszköze. Alexander Graham Bell 1868-70-ig apjánál dolgozott Londonban, majd az Amerikai Egyesült Államokba költözött 1871-ben. 1873-77 közt a bostoni egyetemen a hangfiziológiát tanított. Bell hitt az eugenikában, az örökletes süketséggel kapcsolatos vizsgálódásai során (édesanyja is nagyot halló/siket volt) hallásjavító készülékekkel kísérletezett. 1875-ben ennek során jutott el azokhoz a felismerésékhez, amelyek a telefon feltalálásához vezettek. 1876-ban szabadalmat kapott találmányára, amit be is mutatott a philadelphiai Centenáriumi Kiállításon. A telefont hatalmas érdeklődéssel fogadták, azonban a Egyesült Nyugati Távíró Társaság végül elállt a találmány megvásárlásától. Bell ezért 1877-ben megalapította a Bell Telephoné Companyt, amely 1885-től American Telephoné and Telegraph Co. (AT&T) néven fejlődött multinacionális vállalattá. Bélinek szinte gyermekkorától haláláig voltak más találmányai, például már tizenegy éves korában feltalálta azt a gépet, amely tisztítja a búzát, ennek révén jutott hozzá egy feltaláló műhelyhez, a továbbiakban az optikai távközlés, az otthoni légkondicionálás terén voltak találmányai, ez utóbbi hozzájárult a légi közlekedési technológia (repüléstechnika) fejlődéséhez. Az utolsó szabadalmaztatott találmánya, amit 75 éves korában jelentett be, a leggyorsabb szárnyashajó volt, ami még ma is létezik. Bell elkötelezte magát a tudomány és a technológia irányában. 1890-ben Washingtonban rendkívül hasznos' információs centrumot létesített, ugyanakkor alapított egy társaságot, amely 1953-tól Alexander Graham Bell nevét viseli. A társaság ma is él és működik. Halála napján az USA-ban minden telefonszolgáltatás egy percre megállt az ő tiszteletére. 140 éve született Paskay Bernát Beczkó 1872. július 26. - 1954. október 01. Jómódú polgári családban és jó anyagi körülmények között nevelkedett. 1896-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen gépészmérnöki oklevelet szerzett. A postához 1898-ban került, ahol a Budapaesti Távbeszélő Hálózat Igazgatóságánál dolgozott és a Szerecsen utcai telefonközpont és az új interurbán központ építésében vett részt. Dolgozott a Távbeszélő Igazgatóságon, majd a Budapesti Távíró és Távbeszélő Hálózat Műszaki Felügyelőségének vezetését bízták rá. 1919-től az újonnan megalakított rádiókirendeltségen, Posta Találmányi Hivatalnál is dolgozott, mielőtt a Posta Kísérleti Állomás vezetését bízták rá 1921-ben, melyet egészen 1932-s nyugdíjazásáig irányított. Több alkalommal járt tanulmányúton külföldön. Továbbá rendszeresen képviselte hazánkat különböző rádiózással foglalkozó üléseken, konferenciákon, értekezleteken, úgymint a Rádió Unió, a Rádió Konferencia, frekvencia elosztói európai konferencia stb... Nyugdíjazását követően az Állomás munkáját a tapasztalatával, nagy szakmai tudásával, nyelvtudásával sokáig segítette. Az 1936-ban Molnár János által alapított Rádió Technika folyóirat kiadására kérte föl, mint laptulajdonost. Részt vett Molnár Jánossal és Laszgallner Ernővel A Rádió Kincsestára című könyv szerkesztésében. 75 éve hunyt el Guglielmo Olaszország, Bologna, 1874. április 25. - Róma, 1937. július 20. Olasz fizikus, feltaláló, Nobel díjas Jómódú családban nőtt föl. Magántanárok tanították, nem végzett rendszeres egyetemi tanulmányokat, érdeklődésből azonban hallgatta egyetemi tanárok előadásait. 1894-ben megismerte Heinrich Hertznek néhány évvel korábban az elektromágneses hullámokkal kapcsolatban végzett vizsgálatait. Felismerte, hogy az elektromágneses hullámok alkalmasak információk továbbítására, és 1894-ben kísérleteket kezdett a hullámok nagyobb távolságokat áthidaló átvitelére. Mivel Olaszországban nem talált kellő érdeklődésre, 1896-ban Angliába ment és itt alapított céget, a "drótnélküli távíró" fejlesztésére. 1901-ben ő hozta létre az első transzatlanti üzenetátvitelt Anglia és Újfundland között szikratávíró segítségével, amellyel morzejeleket továbbított, elsőként az „S" betűt. Találmánya a rádiózás későbbi fejlődésének alapjául szolgált. 1909-ben Ferdinánd Braunnal megosztott fizikai Nobel-díjat kapott. 45 éve hunyt el Istvánffy Edvin (Rainer) Párkány, 1895. január 4. - Budapest, 1967. június 3. Gépészmérnök, egyetemi tanár. 1922-ben a budapesti műegyetemen szerzett oklevelet. 1928-tól a Standard Villamossági Gyár mérnöke, 1938-ban műszaki igazgatója volt. 1945 után az általános fejlesztési osztály, 1952-ben a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár kutatólaboratóriumának vezetője volt. 1952 és 1958 között a Távközlési Kutató Intézet osztályvezetője, majd főosztályvezetője. 1949-ben az Állami Műszaki Főiskola tanára, majd a Műszaki Egyetem meghívott előadója. 1958-tól a Budapesti műegyetemen a mikrohullámú híradástechnika tanszékére egyetemi ny. r. tanárnak nevezték ki. Egyike volt a hazai rádiótechnika jelentős úttörőinek. Irányításával épült a 120 kW-os lakihegyi adóállomás és antenna, továbbá a vidéki reléadók. Nagy szerepet játszott az első hazai rádiólokátorok megtervezésében s általában a mikrohullámú ipar megalapozásában és kifejlesztésében. Élete utolsó éveiben főként az antennák műszaki problémái foglalkoztatták. 15 éven át vett részt a mérnök generáció nevelésében. Főbb művei: • Mikrohullámok technikája és rádiólokátorok (Bp., 1955) • Tápvonalak és antennák (Bp., 1967). 30 éve hunyt el Massányi Károly Selmecbánya 1901. január 20. - 1982. február 22. Gépészmérnök. Bécsben érettségizik 1918-ban, különbözeti érettségi bizonyítványt 1919-ben Budapesten teszi le, majd 1923-ban a Magyar Királyi József Egyetem, mérnöki diplomát szerez. 1923 és 1970 között a MÁVAG, majd a GANZ-MÁVAG dolgozója, ahol több közúti- és vasúti híd tervezésében és építésében részt vett itthon és külföldön. Négy évi tervezési és előkészület után 1933-ban elkészült a lakihegyi 314m-es antennatorony, melynek irányító tervezője és építésvezetője. (A szigetelők Blan Knox licencének adaptálásával.) E munkájáért Kormánykitüntetésben részesült. Kitüntetései: • 1933. Signum Laudis (Lakihegyi rádiótorony) • 1953. Munka Érdem Érem 1954. Szocialista Munkáért • 1955. Munka Érdem Érem • 1964. Munka Érdemrend Arany Fokozata • Kiváló dolgozó jelvény (többször) Kiváló Műszaki Dolgozó • Gépipari Kiváló Dolgozó • Több írásbeli miniszteri és egyéb „Elismerés" Munkássága a Budapesti Műszaki Egyetemen • 1949-68 meghívott előadója a „Magasépítési és Ipari Acélszerkezetek" c. tárgynak • 1966 „címzetes egyetemi docens" címet nyert • 1960-81 Állami Vizsgabizottsági tag • 1971-ig a Szakmérnöki tanfolyamon az "Acélszerkezetek gyártása, szerelése és korrózióvédelme" és a „Vízépítési Acélszerkezetek" c. tárgynak előadója.
• 1927. augusztus 15. Első vidéki közvetítés - Szegedről • 1957. május 05. Magyarországon elkezdődik a televíziós adás ****** http://hu.wikipedia.org http://www.ktki. hu http://mek.niif.hu http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet www.termeszctvilapa.hu www.netlexikon.hu www.szt.bme.hu Dósa György: Paskay Bernát munkássága és élete A Magyar Rádió öt esztendeje 1925-1935. Rádióhallgatók lexikona Rádiótechnika 1976. Összeállította: Perneky Sándor, Verőce - pemeky.goregradiok.hu www.oregradiok.hu. www.rádiómúzeum.hu
Dokumentumok :: Évfordulók, Dokumentumok :: Nosztalgia Rádió Hírújság
2013.1.13
|